Gali Máté írása a Mandiner hetilapban.
Modern kori történelmünk talán legfelemelőbb eseménysorozata, az 1956-os forradalom és szabadságharc tizenhárom napja egyike a közérdeklődésünkre leginkább számot tartó és történetíróink által legtöbbet kutatott témáknak. Ennek fényében azt hihetnénk, hogy a kérdéskörről szinte lehetetlenség újat mondani, azonban Gulyás Martin történésznek, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársának nemrégiben megjelent, „Szocializmust akarunk, de magyar úton” című könyve bizonyítja, hogy mindez koránt sincs így.
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
Magyar Péter ma és az elmúlt napokban többször is kritizálta a sajtót és nemcsak a kormánypártit.
A Ferencváros vezetőedzője úgy érezte, csapata a fordítás után már nem engedheti ki a kezéből a győzelmet.
